A körösladányi Rockenbauer Pál 
Nagy sikerrel zárult a szeptember 11-én Köröladányból induló, első alkalommal megrendezett, és reméljük, hagyományteremtő Sárrét 15, Sárrét 30 elnevezésű teljesítménytúránk.
Az ötlettől a megvalósulásig talán több mint egy év is eltelt, tucatnyi termé-szetbarát hónapokig tartó, éjt nappallá tévő kemény munkájának köszönhetően. Amikor a heteken át tartó esőzés ellenére hajnalban megérkezett Gyuláról az első indulónk, leírhatatlan boldogság és izgatottság lett rajtunk úrrá: Vajon mit felej-tettünk el? Ki tudunk jutni időben az ellenőrző pontokra? Innen már nincs visszaút. Rövid megbeszélés, a gulyásleves felkészítése, a transzparens kihelyezése, és egy kis lélekmelegítő elfogyasztása után elindultunk.
A 43 indulóból 27-en a 15 km-es, 16-an a 30 km-es távon indultak. Az útvonal nagyobb része földút (a túra nevéhez hűen ez alkalommal sár és pocsolya), amely - Körösladánytól majdnem Vésztő-Mágorig - az alföldi táj összes szépségét volt hivatott bemutatni. Azt hiszem ezután mondanom sem kell, hogy senki sem indult kerékpárral, így a túrázók többsége ki is használta a 4 és fél illetve a 7 és fél órás szintidőt, az útvonal hosszától függően. Egyébként is kalandos útvonalunkat néhányan kibővítették, őket sikeresen visszanavigáltuk a helyes irányba. A legfiatalabb túrázó Ladányi Gyula (12) könnyedén teljesítette a 30 km-es távot, jutalma az oklevélen és a kitűzőn kívül a méltán kiérdemelt aranyserleg. Az első helyezett 30 km-en Tóth György (Békéscsaba), 15 km-en Vadi László (Gyula) lett, aki ezzel a túrájával teljesítette a 3000. kilométerét. 5-en gondolták úgy, hogy versenytársaikat nem üldözik tovább, pedig minden ellenőrző ponton várta őket egy kis harapnivaló: zsíros kenyér, pogácsa, csoki, víz (minimum 20 mm), sütemény, gulyásleves, melyet nagy örömmel fogadtak.
A teljesség igénye nélkül: A túra útvonalát, a jelfestést Holóka Demeter Péter irányította, aki felfedezte nekünk ezt az útvonalat, hiszen ő itt nőtt fel. A szerve-zésben (sajtó, WEB, GPS koordináták) nagy szerepe volt gyakorlott túrázónknak, Kiss Károlynak és Vidovenyecz Zsoltnak, aki a térképet is elkészítette. Nélkülük ez a túra nem jött volna létre, köszönet érte.
Külön köszönjük a nevezőknek, hogy elismerve munkánkat, eljöttek (Budapestről, Debrecenből, Túrkevéről, Kisújszállásról, Gyuláról, Békéscsabáról, Mezőberényből, Szeghalomról és természetesen Körösladányból), és indultak túránkon. Ez ad nekünk erőt a folytatáshoz, hogy jövőre ismét meghirdethessük: Sárrét 15, Sárrét 30!
Végül pedig dobpergés közepette bejelentem, hogy Vassné Vakarcs Csilla célba érkezőknek felkínált gulyáslevese első helyezést ért el az immár hagyománynak számító XII. körösladányi Népi ételek főzőversenyén, amely a túránkkal egy napon került megrendezésre. Köszönjük a megtisztelő elismerést!
Hát ez az első alkalommal megrendezett túra pontosan azt nyújtotta, amit ígért: 30 kilométer is volt, rét is, meg sár is… :-)
Ez utóbbi főleg bőven…
Számomra kissé meglepő módon – a túra mégiscsak a Körös mentén került megrendezésre – nem volt viszont gát, illetve alig (< 1 km), szóval, akik az alföldi túrákat általában erős gátfóbiájukra hivatkozva kerülik, azoknak biz' nincs tovább mire hivatkozni, jövőre bátran bepróbálkozhatnak itt! S bár idén nem voltunk túl szerencsések az időjárással, hiszen végig borús volt és esett is, jövőre a szervezők már most napsütést ígérnek! :-) Hát azért az biztosan más lesz!
Persze nekem azért így is tetszett ez túra! Legyünk őszinték, valahol értjük mi azokat, akik szerint az ilyen alföldi túraútvonalak tök morbidak, de szeretnénk, ha ők is értenének minket: valahol meg mégiscsak van ezeknek a végnélküli egyeneseknek valami szépsége, csak meg kell látni, észre kell venni, fel kell fedezni…
Külön köszönet jár a barátságos rendezésért, a nagyon színvonalas ellátásért (a dióérháti házi almás torta igazi világszínvonal volt, ezúton is üdvözlet annak, aki készítette!!!!) és ne feledjük az igazán önfeláldozó pontőröket sem, akik néhol szakadó esőben, egy szál esernyővel álltak a sártenger közepén és vártak ránk, hogy egy pohár szódával vagy valami sütivel kínálhassanak, amikor odaérünk.
Köszönet a ladányi rendezőknek ezért a túráért, sok sikert kívánok hozzá a további években is!
Ha van kedvetek körbenézni az ezúttal valóban sáros Sárréten vagy benne lennétek egy kis virtuális pocsolyakerülésben, a túrán készült sárképeim között böngészgethettek a honlapomon, a Sárréten készült sárfotókat a www.plecs.hu oldalon, az őszi sártúrák között találjátok.
Nagy várakozás előzte meg az első Sárrét túrákon való részvételemet, ugyanis ezen a vidéken nőttem fel, amit a mai napig is szeretek. Bár az utóbbi napok esős időjárása komoly sarat produkált, ez nem rettenthette el az igazán eltökélt nevezőket. A Rockenbauer Pál Természetbarát Kör rendezte a túrákat, amelyek indítási ideje fél nyolctól fél kilencig tartott.
Nyolc után érkeztem a helyszínre, es a két választható távból a rövidebbre, a 15 kilométeresre neveztem be. Az esőre álló időjárás es a sáros utak ismerete indokolta, hogy csak a rövidebb teljesítésre vállalkozzam. A túrázók zöme már elrajtolt, az utolsók között indultam. Felcsatoltam a kamáslit, es nekivágtam a távnak. A túrák a piros sáv es a piros keresztjelzésekkel ellátott útvonalon haladtak. Az általános iskola kapujától a kastélyparkon keresztül a kerékpárútra tértünk, ami felvezetett a Sebes-Körös hídjára. A híd után a gáton folytatódott az út, majd letért jobbra egy erdős részre, ahol megkezdődött az a bizonyos „rosszabb a pokol bugyránál” szakasz, amire a túra főszervezője figyelmeztetett is a rajtban. A hatalmas tócsákat csak nehezen vagy éppen sehogy sem lehetett kikerülni, a cipőm kezdett átázni – örültem, hogy a rövidebb távot választottam. Az első ellenőrzőponton finom pogácsával kínáltak a pontőrök, ami igazán jól esett. Az erdős részből egy igazi sárrétre jutottunk ki, a mezőn számtalan tócsa csillogott.
Hamarosan éles irányváltással folytatódott a sárdagasztás, s utolértünk egy nagyobb csapatot, benne több ifjú túrázóval. Megtudtam tőlük, hogy a 30 kilométeres távon neveztek, ezt elismerően nyugtáztam. Javasoltam, hogy ha úgy gondolják, a következő ellenőrzőponton átigazolhatnak a rövidebb távra, de ők határozottan kitartottak a hosszú táv mellett – le a kalappal előttük! Nem kell félni, lesz utánpótlása a teljesítménytúrázóknak. A második ellenőrzőpontnál vált el a két táv, ott is süteménnyel kínáltak bennünket. Meg az eddiginél is rosszabb út következett, s amikor elértük a széles Vésztő-Mágor országutat, kínkeservessé vált a haladás. A cipőre tapadó sár súlyától az eddiginél is nehezebb volt a lépés. A táv végéhez közeledve javult a helyzet, mert az út alapjában már kőzúzalék is volt, szilárdabb talajon haladhattunk. Nemsokára kiértünk a műútra, s hamarosan bezárult a kör, újra áthaladtunk a Sebes-Körös hídján, és pár perc múlva a célba értünk. A közben eleredő eső elől a fogadóbizottság is a kapualjba költözött, ott vártak minket.
A teljesítésért járó emléklap es kitűző átadását tiszta szívű gratulációval kísérték, átérezték a túrázók megpróbáltatásait. Az említett díjak melle még egy ételjegyet is adtak, ami egy gulyás elfogyasztására jogosított fel. A túra ugyanis összekötödött a már hagyományos Népi Ételek Főzőversenyével (ez volt a XII. alkalom), amelyre a túra kiírói is beneveztek. A gulyás elfogyasztásával a túra is befejeződött.
Összességében az történt, amire számítottam, a körülmények nem okoztak csalódást. A szervezőknek gratulálok, sok sikert a jövőben is. Remélem, a többi túrázó is hasonlóan gondolkodik, és a jövőben is visszatér a Sárrétre túrázni.
Az első Sárrét 15, 30 teljesítménytúránkat szeptember 11-én Körösladányban rendeztük. Nagy izgalornmal és lelkesedéssel készültünk annak ellenére, hogy a túra előtti héten folyamatos esőzések sújtották térségünket. Már-már kezdtük azt hinni, hogy talán egy elszánt vállalkozó sem lesz, hiszen a túra szinte végig földúton halad, ami az időjárási körülmények miatt, ha nem is járhatatlanná, de mindenkeppen nehezen járhatóvá vált. Ezért aztán nagyon megörültünk, amikor hét óra előtt az első induló megérkezett. De a 7.30-as rajt időpontjára már szép számmal jelentek meg az érdeklődök, végül 43-an vál¬lalkoztak a teljesítésre. A többség (27-en) a rövidebb 15 kilométeres távon indult, de 16-an a hosszabb távot is bevállalták. A szintidő a rövidebb távon négy és fél, a hosszabbon hét és fél óra volt. Ilyen körülmények közölt szükségük is volt ennyire a túrázóknak. Nagy örömünkre szolgált, hogy átadhattuk a kupát a legfiatalabb indulónak. A 12 éves helyi Ladányi Gyulának. aki könnyedén teljesítette a harminc kilométeres távot. Vadi László (Gyula) itt teljesítette a háromezredik kilométerét, és szintén ő abszolválta leggyorsabban (3 óra 22 perc) a 15 kilométeres távot. A harminc kilométert Tóth György Békéscsabáról gyűrte le a leghamarabb (4 óra 46 perc). A távot végül is néhány ifjú túrázó kivételével mindenkinek sikerült teljesítenie, mi pedig az ellenőrző pontokon próbáltuk kompenzálni a terep és az időjárás (a túra közben is esett az eső) viszontagságait. Az indulóknak öt ellenőrző ponton kellett áthaladniuk, a célban pedig díjnyertes gulyáslevessel fogadtuk őket, hiszen a túrával egy időpontban zajlott a Népi Ételek Főzőversenye, ahonnan az első díjat sikerült elhoznunk! Persze mindenki megkapta a megérdemelt emléklapját és kitűzőjét is. Összességében egy nagyon jó hangulatú túrát sikerült összehoznunk, és ha jövőre kegyesebb lesz hozzánk az időjárás, meg több indulót fogadhatunk nagy szeretettel Körösladányban. Bővebb információ: http://termeszetbarat.try.hu
Sajnos az eső beletenyerelt a túrába, pedig az előjelek igazán kedvezőek voltak. Az idő jónak ígérkezett, 69-en neveztek, ami az eddigi legtöbb, és korábbi évekhez képest ebből az idén sokkal kevesebb volt a helyiek aránya. Izgultunk a végén a sárban rekedtekért, ennek is betudható, hogy becsúszott néhány szervezési hiba. Adósak maradtunk néhány kerámiával. De mindenképpen eljuttatjuk az érintetteknek.
Sajnos az idő a tavalyi évhez hasonlóan nem fogadott kegyeibe minket, így az MTB túrákat kénytelen voltunk lemondani. Ám ismerve a túratársaink állóképességét és elszántságát a gyalogtúrák megtartása mellett döntöttünk. Annak ellenére, hogy még a pontőreinket is terepjáróknak kellett kivinniük a pontjaikra 46 nevezés érkezett. Az eredmények ITT olvashatók. A rövidebbik távon új győztest avattunk. Először a Sárrét Teljesítménytúrák történetében a leggyorsabb induló egy hölgy lett. 30 km-en a tavalyi 2. helyezett Foldes Péter győzött.
